6. dia

Desztillációs oszlop sémája olajdesztillációhoz

7. dia

8. dia

Szűrés

9. dia

Elválasztó tölcsér, víz és olaj keverékének elválasztása

10. dia

Jód szublimáció

dia 11

A reakciók előfordulásának és lefolyásának feltételei

Reagensek érintkezése Darálás és keverés Melegítés

dia 12

Kémiai reakciók jelei

Csapadék Gázfejlődés Elszíneződés A szag megjelenése Az égési reakció hőkibocsátása (fény)

dia 13

A reakciók osztályozása

Exoterm reakciók hő felszabadulásával mennek végbe Endoterm reakciók hő elnyelésével

14. dia

1. Miben különböznek a fizikai jelenségek a kémiai jelenségektől? 2. Az alábbi jelenségek közül melyek fizikaiak és melyek kémiaiak:

télen a fagy mintákat rajzol az ablakra az üvegre készít edényeket oxigén támogatja a gyertyák égését a természetes víz megtisztítása a szennyeződésektől a lombozat sárgulásának kiszűrésével ősszel vas vonzása mágnessel vas rozsdásodik a nedves levegőben

dia 15

Milyen fizikai vagy kémiai jelenségre utal az orosz közmondás: „A víz elkoptatja a követ”. A tűz fizikai vagy kémiai jelenség? Milyen kémiai jelenség jelei figyelhetők meg ebben az esetben?

16. dia

Házi feladat

§ 25, 26 ex. 3,4 134. o.; gyakorlat 1.2 138. o.. Beszámolók a fizikai és kémiai jelenségek alkalmazásáról.

17. dia

Az 1. lehetőség a kémiai jelenségek számait írja ki, a 2. lehetőség - a fizikai jelenségek: Rugó összenyomása Vízkő kialakulása a vízforraló falán Növényi maradványok bomlása Jégsodródás a folyón Fémkovácsolás Almalé megsavanyodása Lerakódás megjelenése rézen ill. bronz emlékművek Szilánk elszenesedése Víz megfagyása Tej megsavanyodása Égetés földgáz fagyképződés

Módszertani fejlesztés a témában k, bemutatott lecke az új cselekvési módok kialakításában, valamint az alapszintű ismeretek kialakításában, a Gabrielyan O.S. tananyagai szerint.

Az óra során tágabbá válik a tanulók elképzelése a fizikai és kémiai jelenségekről, kialakul a kémiai reakciók megfelelő jelek szerinti megkülönböztetésének képessége. Folytatódik a laboratóriumi eszközök és anyagok biztonságos és helyes kezeléséhez szükséges ismeretek formálása is.

A nyolcadikosok kognitív tevékenységének fejlesztéséhez kémiai kísérlet megszervezésével kedvező légkört teremtenek az osztályteremben. Az osztálytermi és oktatási célok megvalósítása. Ez a tapintat, a felelősség meghonosítása, a megfigyelésre, figyelemre nevelés.

Fizikai és kémiai jelenségek - az óra menetének leírása

A demonstrációval járó frontális beszélgetés során a tanulók ismeretei frissülnek az órán. Az óra bevezető részében a tanár felhívja az osztály figyelmét a minket körülvevő világra, pontosítva, hogy minden tárgy, test, így mi is, szubsztanciákból áll. Prezentációs dia kíséretében azt a körülményt magyarázzák, hogy ezekkel az anyagokkal állandóan bizonyos jelenségek, folyamatok mennek végbe.

A beszélgetést olyan kérdések támasztják alá, mint például:
Miben különböznek egyes anyagok a többitől? ( olyan tulajdonságokat, mint az íz, illat, szín stb.)
mit tanul? ( Például: az anyagok szerkezetét, tulajdonságait, valamint alkalmazásukat tanulmányozza)

Számos jelenség bemutatásával frissítjük az új ismereteket. Az osztály három tanulója egy tanár segítségével bemutató kísérleteket végez, amelyeket kártyákkal kínálnak fel nekik. Az osztálynak meg kell állapítania, hogy ezeknek a kísérleteknek az eredményeként milyen változások figyelhetők meg az anyagok tulajdonságaiban.

Fizikai és kémiai jelenségeket igazoló kísérletek bemutatása

A hallgatók a következőket tapasztalják meg:
Tapasztalat 1 : A rézhuzalt ceruzán spirálba csavarják, majd kiegyenesítik. Kérdés: - Változott a rézdrót tulajdonságai?
Tapasztalat 2 : Néhány csepp fenolftalein indikátort adunk nátrium-hidroxid (NaOH) oldathoz egy kémcsőben 2 ml mennyiségben. Kérdés: Mit figyelsz meg és mi változott?
Tapasztalat 3 : Egy kis darab krétát porcelánmozsárban őrölnek. Kérdés: - Változtak a kréta tulajdonságai?

A beszélgetés és a fenti kérdésekre adott válaszok során a hallgatók figyelme az anyag szemcseméretének, alakjának, színének a kísérlet előtti és utáni megváltoztatására irányul. Így a nyolcadikosok lépésről lépésre felismerik azt az elvet, amely szerint a megfigyelt folyamatok visszafordíthatóságuk és visszafordíthatatlanságuk alapján két csoportra oszthatók. Így a reverzibilis jelenségek elsősorban a fizikai tulajdonságok, és visszafordíthatatlan - -val kémiai tulajdonságok anyagokat.

Az óra a fizikai jelenségek magyarázó jellemzőinek figyelembevételével kezdi az új anyagok tanulmányozását. Ezúttal egy természeti jelenséget veszünk példának - a ciklust. A képernyőn látható, a természetben zajló víz körforgásának szemléltetésére a tanár felteszi a kérdést: Milyen fizikai folyamatok játszódnak le a víz körforgása következtében?

Az okoskodás során arra a következtetésre jutunk a srácokkal, hogy minden ismert fizikai folyamatban csak az anyag halmazállapota változik, az összetétel változatlan marad. Tehát a víz körforgásában az összetétel - a vízmolekulák - nem változik. Csak átmenet van az aggregáció egyik állapotából a másikba.

Az egyik jó példák az aggregációs állapot változása, a paraffin megolvadása, melynek videórészletét megmutatjuk az osztálynak (a kísérlet videójának linkje a bemutató dián , mint a lecke jelen fejlesztésében javasolt egyéb kísérletek esetében).

Példák fizikai és kémiai jelenségekre

Az aggregációs állapot változásának másik példája a szublimáció, amikor egy anyag szilárd anyagból a folyékony fázist megkerülve azonnal gázhalmazállapotba kerül. Megnézünk egy videoklipet a benzoesav szublimációjáról, amely először a gázfázisba megy át ( füst), majd egy tűlevelű ágon kristályosodik ki.

Így a fizikai jelenségeket az ember nagyon széles körben használja tevékenységei során: szűrés ( ivóvízkezelés), lepárlás ( olajtermékek fogadása), párolgás ( szilárd anyagok oldataiból nyerve), támogatása és még sok más. És ismét arra a következtetésre jutottak, hogy a fizikai jelenségek a test alakjának, méretének, valamint az anyag halmozódási állapotának változásaihoz kapcsolódnak.

A blokk befejeztével az osztály a lecke második részébe lép, ahol a figyelem a kémiai jelenségek főbb jellemzőire összpontosul. A kísérletek videoklipjeit itt tekintheti meg és tárgyalja:

"Fáraó kígyó", ahol a nitroacetilenid reakcióba lép kénsavval, csapadék képződésével, gázfejlődéssel és az oldat színének megváltozásával;
"Vibrációs Briggs-Rauscher reakció", amely során az oldat színe néhány perc alatt megváltozik;
a paraffin spontán égése az olvadás és a forráspontig melegítés eredményeként;
"vulkán" az ammónium-dikromát lebontásában.

Fizikai és kémiai jelenségekre vonatkozó anyagok összevonása

Differenciált feladatok szerint történik az anyag összevonása, reflexió. A lecke pedig egy laboratóriumi műhellyel zárul, amelyet a szerző módszertani fejlesztés csoportos munkát kínál. Minden csoport elkészíti és leírja tapasztalatait, a megvalósításhoz szükséges algoritmust előre kinyomtatják és szétosztják az osztálynak.

KÉMIAI ÉS FIZIKAI JELENSÉGEK Az óra célja:

• a fizikai és kémiai jelenségek megértésének bővítése; megállapítani, hogy milyen jelek teszik lehetővé a fizikai jelenségek megkülönböztetését a kémiai jelenségektől;
• fejleszteni a megfigyelőkészséget, az anyagok hozzáértő kezelésének képességét;
• a figyelem, a beszélgetésben való részvétel képességének fejlesztése, mások véleményének tiszteletben tartása;

olvasztó

kristályosodás

páralecsapódás

párolgás

Fizikai jelenségek a kémiában

Szűrés

Lepárlás

Párolgás

Fizikai és kémiai jelenségek

VILLÁM

Fizikai és kémiai jelenségek

Fizikai és kémiai jelenségek

Kitörés

Fizikai és kémiai jelenségek

Fizikai és kémiai jelenségek

Ősszel levelek

Fizikai és kémiai jelenségek

Tűz az erdőben

Fizikai és kémiai jelenségek

Gépi korrózió

Fizikai és kémiai jelenségek

olvadó jég

Fizikai és kémiai jelenségek

levélrothadás

Fizikai és kémiai jelenségek

Savanyú káposzta

L E N I-BEN VAGYOK

F Y Z I CH E S K I E

H I M I CH E S K I E

Hő felszabadulása vagy elnyelése

változás

A csapadék kicsapása (feloldása).

Kiválasztás

Kiválasztás

A kémiai reakciók előfordulásának és lefolyásának feltételei

katalizátor

A fűtés

ultraibolya

kitettség

Tapasztalat 1. Úszóparaffin.

Egy darab paraffint helyeztek egy porcelánpohárba, és felmelegítették. A paraffin megolvasztása után a láng kialudt. Amikor a csésze lehűlt, megvizsgáltuk a paraffint.

Jegyezze fel a megfigyeléseket (pótolja ki a mondatok hiányosságait). Mi ez a jelenség?

Észrevételek. Amikor a paraffint felmelegítjük, ____________ állapotba kerül.

Következtetés: Ez egy _____________ jelenség.

Tapasztalat 2. Víz párolgása.

Öntsön egy kis vizet egy főzőpohárba, és melegítse fel.

Észrevételek: Melegítéskor a víz felforrt, miközben _________________

Következtetés: Ez egy _________________ jelenség.

A kísérletek alapján mondja meg, milyen jelenséget nevezünk fizikainak?

FIZIKAI jelenségeknek nevezzük azokat a jelenségeket, amelyekben ezek az anyagok nem alakulnak át mássá, megváltozik az anyag halmozódási állapota vagy formája.

• H₂O - folyadék - gőz - jég

Tapasztalat 3. "Szódaoldás".

Egy fehér kristályos anyaghoz (szóda) savat (ecetecetet) adunk. Jegyezze fel megfigyeléseit. Mi ez a jelenség?

Észrevételek. Ugyanakkor a _______ gyorsan felszabadul. Az átalakulás szelleme a _______ kiválasztása.

Kimenet. Ez egy ____________________ jelenség.

4. „Megoldások kölcsönhatása” tapasztalat.

Öntsön egy kék sóoldatot (CuCl2) és egy színtelen NaOH oldatot egy kémcsőbe. Jegyezze fel megfigyeléseit.

Mi ez a jelenség?

Az átalakulás jele a ____ és _____ szín elvesztése.

Kimenet. Ez egy _________________ esemény.

Találja meg a megfelelőt. 1. lehetőség: 2. lehetőség:

• olvadó paraffin
• Rothadó növényi törmelék
• Fém kovácsolás
• Égő alkohol
• Savanyú almalé
• A cukor feloldása vízben
• A rézhuzal megfeketedése izzításkor
• fagyos víz
• Savanyú tej
• fagyképződés

fizikai jelenség

kémiai jelenség

2. Melyek a kémiai jelenségek?

1) fagyasztó víz

2) kén elégetése

3) a higany-oxid bomlása hevítés közben

4) fémek olvasztása

5) gyertyaégetés

6) levegő cseppfolyósítása

7) földgáz elégetése

1. A jelenségek közül melyek fizikaiak?

a) forrásban lévő víz

b) a víz elektromos áram általi bomlása

c) a cink kölcsönhatása sósavval

d) fémolvasztás

e) olvadó hó

e) szénsav bomlása a szén-dioxidés vizet

g) víz lefagyása.

KÉMIAI ÉS FIZIKAI JELENSÉGEK

Fizikai: Kémiai:

a–d–e–g 2–3–5–7

Házi feladat I. szint: - Olvassa el a 25. és 26. §-t,

• Az alapfogalmak lényegének bővítése (138. o.);
• Válaszoljon szóban az 1-6. kérdésekre
(139. o.). III szint: "Kémiai reakciók a konyhánkban" üzenet vagy keresztrejtvény, rebuszok a 25. és a 26. § anyagára.

Bibliográfia:

• Villám - http://900igr.net/kartinka/pri
• Párolgás - http://www.edu54.ru/node/23215
• Vulkánkitörés - http://video.nur.kz /vieut=3xjdf
• Frost - http://blog.privet.ru/user/pe
• Eső - http://pda.privet.ru/post/1251
• Levélrothadás - http://modbiol.ru/forums/index
• Köd - http://anttila.ucoz.ru/forum/1
• Tűz - http://www.kurer-sreda.ru/2011
• Olvadó jég - http://school.xvatit.com/index
• Fémek korróziója - http://www.pocketfives.com/f13
• Savanyú káposzta - http://www.liveinternet.ru/we
• Őszi levelek - http://2krota.ru/pictures/page
• Égő gáz - http://vidomosti-ua.com/popula

„Ionos egyenletek” – Fe(OH)3. Ionegyenletek összeállítása. FeCl3. KCl. +. Vas(III)-klorid és kálium-hidroxid oldatait adjuk meg. 1. Írja fel a molekuláris reakcióegyenletet! Megjelenik az utolsó nyíl, amelyre kattintva a következő diára léphet.

"Kémiai reakciók gyakorlati munkája" - 1). A H2 helyreállítja a fémeket az oxidokból. Kísérlet lefolytatására. 2H2+ O2 = 2H2O Vegyület. Csapadék. Szerelje össze a készüléket a rajz segítségével. TB szabályok. Útmutató a gyakorlati munkához 2. sz. Gázkibocsátás. H2 - Gáz, színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb. Na2SO4+BaCI2=2NaCI+BaSO4. Útmutató a gyakorlati munkához 3. sz.

"Kémiai és fizikai jelenségek" - Praktikus munka. Mit figyelsz? Kémiai reakciók jelei. Vegyél következtetést. kémiai jelenségek. Feladat 1. Megtanultad már megkülönböztetni a kémiai jelenségeket a fizikai jelenségektől? Kémia tanár "Chazhemtovskaya középiskola" Kosova E.M. Tartalom: Szöveg. A kémiai jelenségek... Vegyi vagy fizikai jelenség történik?

"Az anyagok tömegének megmaradásának törvénye" - Az index az atomok számát mutatja az anyag képletegységében. 1748 Együttható. Robert Boyle. 1789 Kémiai formula. M. V. Lomonoszov. Boyle-hoz hasonlóan az orosz tudós is lezárt retortákban végzett kísérleteket. 5n2o. Kémiai reakciók egyenletei. Index. Az anyagok tömegének megmaradásának törvénye.

"Kémiai reakciók képlete" - Az anyagok tömegének megmaradásának törvénye. M. V. Lomonoszov. Kémiai egyenletek. Algoritmus kémiai egyenletek összeállításához. Egy egyszerű anyag képlete előtt az együttható többszörösére növelhető. A. A. Michkaev készítette.

"Az elektrolitikus disszociáció elmélete" - 1887-ben. A TED I-edik pozíciója. Ionos és kovalens poláris kötésekkel rendelkező anyagok. Ionos kötésekkel rendelkező anyagok: vízdipólusok tájolása? hidratáció? disszociáció. A TED modern tartalma négy fő rendelkezésre redukálható. Kovalens nempoláris és gyengén poláris kötésekkel rendelkező anyagok. Nem elektrolitok (a vizes oldatok nem vezetnek elektromosságot).

dia 1

2. dia

3. dia

4. dia

5. dia

6. dia

7. dia

8. dia