SADKO

Sadko gazdag vendég - az eposz hőse Novgorodi ciklus; a kizárólag Olonec tartományban feljegyzett kilenc ismert változat közül csak kettő teljes. A legteljesebb változat szerint (Sorokin) S. eleinte szegény guslier volt, aki szórakoztatta a novgorodi kereskedőket és bojárokat. Egyszer reggeltől estig hárfán játszott az Ilmen-tó partján, és játékával elnyerte Vodjanoj cár tetszését, aki megtanította S.-t, hogy harcoljon a gazdag novgorodi kereskedőkkel egy jelzálogjog miatt, hogy "aranytoll" halak vannak. Ilmen-tó; Vodiany cár segítségével S. jelzálogkölcsönt nyert, kereskedni kezdett és meggazdagodott. Egyszer S. egy lakomán azzal dicsekedett, hogy Novgorodban minden árut felvásárol; Valóban, két napig S. felvásárolta az összes árut a nappaliban, de a harmadik napon, amikor a moszkvai árukat felhozták, S. bevallotta, hogy nem tud árut felvásárolni a fehér világ minden részéről. Utána S. 30 hajót megrakott áruval és kereskedni ment; útközben a hajók hirtelen megálltak, ennek ellenére erős szél ; S., sejtvén, hogy a tengeri király adót követel, arany-, ezüst- és gyöngyhordókat dobott a tengerbe, de hiába; aztán elhatározták, hogy a tenger királyának élő fej kell; S.-re esett a sors, aki magával vitte a hárfát, egy tölgyfa deszkán elrendelte, hogy engedjék le magát a tengerbe. S. a tengeri király kamrájában találta magát, aki bejelentette neki, hogy követeli, hallgassa meg a játékát. S. játékának hangjaira a tenger királya táncolni kezdett, minek következtében a tenger felkavarodott, a hajók süllyedni kezdtek és sok ortodox ember elpusztult; majd Mikola, a szent egy ősz hajú öregember leple alatt megjelent S.-nek, és megparancsolta neki, hogy hagyja abba a játékot, eltörte a hárfa húrjait. Ekkor a tenger királya követeli, hogy S. vegye feleségül az általa választott tengeri leányt. Mikola tanácsára S. Csernavát választja; az esküvői lakoma után S. elalszik és a Csernava folyó partján ébred fel. Ugyanakkor hajói a kincstárral felhajtanak a Volhovon. Az üdvösség hálájából S. felépítette a Mozhaisk-i Szent Miklós és a Legszentebb Theotokos templomot. Egyes változatokban S. megoldja a tengeri király és a királyné közötti vitát, hogy mi a drágább Oroszországban - az arany vagy a damasztacél, és a damasztacél mellett dönt; egy másik változatban Mikola szerepét az Underground Queen veszi át. Az egyik S.-ről szóló eposzban, Kirsha Danilov gyűjteményében, S. nem természetes novgorodi, hanem egy Volgáról érkezett fiatalember, akinek Ilmen-tó segít meggazdagodni, hálából a Szadko által neki küldött íjért. Ilmen nővérétől, a Volgától: a nagy mennyiségben kifogott halak arany- és ezüstpénzzé változtak. S. maga nem hajt végre hősi tetteket: kereskedési tevékenységét bravúrnak tulajdonítják; így S. a novgorodi kereskedelem képviselője, kereskedő-bogatyr. A S.-ről szóló eposz legrégebbi alapja valószínűleg egy ének volt, amely a történelmi személyről, Sadko Sytynetsről (vagy Sotko Sytinichről) szól, akit az évkönyvek 1167-ben említenek, mint a Szent István-templom építőjét. Borisz és Gleb Novgorodban. E személy nevéhez különféle mese-motívumok fűződnek, amelyek részben a helyi legendák, részben a nemzetközi vándormese cselekményeihez nyúlnak vissza. Tehát a novgorodi és a rosztovi legendákban egy haldokló és a táblán lebegő ember megmentését említik; Az orosz néphit szerint Szent. Nikolaról azt tartják, hogy mentőautó a vizeken, sőt "tengeri"-nek és "nedvesnek" is nevezik. A mi meséinkben és más népek meséiben is nagyon gyakoriak azok a történetek, amelyek szerint egy föld alatti vagy víz alatti király egy hőst becsábított birodalmába, és meg akarja tartani a lányát. Tehát egy kirgiz legenda azt meséli el, hogy egy férfi a vízbe merülve a vizek uralkodója, Ubbe birodalmában találta magát, ott szolgált több évig, feleségül vette a vezír lányát, majd egy varázszöld bot segítségével visszatért a földre és gazdag lett. A S.-ról szóló eposz legközelebbi forrásai nem tisztázottak. akadémikus A.N. Veszelovszkij rámutat a S.-ről szóló eposz és a "Tristan le Leonois"-ról szóló régi francia regény egy epizódjának hasonlóságára: a Sadok nevet viselő hőse megölte sógorát, aki megkísérelte a becsületét. felesége, és megszökik vele egy hajón; vihar támad, amelyet a hajó vénének véleménye szerint az egyik utas bűnei miatt küldtek le; sorsolással Zadok a vihar bűnös; a tengerbe veti magát, utána a vihar alábbhagy. A francia regény és az eposz epizódjainak nyilvánvaló hasonlósága, valamint S. és Sadok nevének egybeesése arra utal, hogy mind a regény, mind az eposz egymástól függetlenül ugyanahhoz a forráshoz nyúlik vissza - a. történet vagy legenda, amelyben ez a név már megtalálható volt. A S., Zadok név zsidó eredetű (héb. Zadok-vásár), ami a zsidó népi irodalom valószínű hatását jelzi. Nap. Miller a S.-guslar és a tengeri király típusaira magyarázatot talál a finn és észt legendákban: az eposz tengeri királyát Ahto tengerkirállyal teszi egyenlőségjelet, aki szintén zenevadász; a S.-guslar prototípusát Weinemeinen zenészben és énekesben látja. Házasodik Nap. Miller "Esszék az orosz népi irodalomról" (Moszkva, 1897); A. Veselovsky "Epos S-ről." ("Közoktatási Minisztérium folyóirata", 1886, ¦ 12); Művészet. I. Mandelstam (ib., 1898, ¦ 2; megcáfolva Vs. Miller elméletét, a szerző bebizonyítja, hogy a finn eposz azon helyei, ahol Vs. Miller szolgáltak alapul a Vízkirály Ahtóval és S.-vel való közeledésére. a Veinemeinennel nem a népmesékből kölcsönözték, és Lennrot-betétek).

Rövid életrajzi enciklopédia. 2012

Lásd még a szó értelmezéseit, szinonimáit, jelentését és azt, hogy mi a SADKO oroszul a szótárakban, enciklopédiákban és kézikönyvekben:

• SADKO a Wikiben Idézet:
  Adatok: 2008-11-15 Időpont: 07:00:19 Sadko, a kereskedő a "Sadko" orosz eposz szereplője - * - Ó, ti, novgorodi kereskedők! Ha jól tudom egy csoda...
• SADKO a nagy enciklopédikus szótárban:
  
• SADKO nagyban Szovjet enciklopédia, TSB:
  szovjet jégtörő hajó. 1912-ben épült Newcastle-ben (Egyesült Királyság). Hossza 78 m, szélessége 11,4 m Vízkiszorítás 3800 tonna. Az "S." …
• SADKO a Brockhaus és Euphron enciklopédikus szótárában:
  a gazdag vendég a novgorodi ciklus eposzainak hőse; a kizárólag Olonec tartományban feljegyzett kilenc ismert változat közül csak kettő teljes. Szerző:…
• SADKO
  "SADIO", jégtörő gőzhajó. 1912-ben épült, elmozdulás 3800 tonna. mély víz r-új...
• SADKO a Nagy orosz enciklopédikus szótárban:
  SADO, gusler és énekes, az azonos nevű hős. Novgorodi eposz, amelynek cselekményét oroszul fejlesztették ki. állítás-ve 19. század. (A.K. egynevű verse ...
• SADKO Brockhaus és Efron enciklopédiájában:
  gazdag vendég? a novgorodi ciklus eposzainak hőse; a kizárólag Olonec tartományban feljegyzett kilenc ismert változat közül csak kettő teljes. Szerző:…
• SADKO a Szótárban a szkennelőszavak megoldásához és összeállításához:
  Novgorod…
• SADKO az orosz nyelv szinonimák szótárában:
  pletyka,...
• SADKO az Efremova orosz nyelv új magyarázó és származékos szótárában:
  adv. bontsa ki Megfelel az értéknek. adj.: szomorú…
• SADKO
  gusler és énekes, az azonos nevű novgorodi eposz hőse, amelynek cselekményét a 19. századi orosz művészet fejlesztette ki. (A. K. azonos című verse ...
• "SADKO" in Modern magyarázó szótár, TSB:
  szovjet jégtörő hajó. 1912-ben épült, vízkiszorítása 3800 tonna. 1935-38-ban 3 komplex expedícióban vett részt mélytengeri területek felfedezésére ...
• SADKO Efremova magyarázó szótárában:
  szomorú adv. bontsa ki Megfelel az értéknek. adj.: szomorú…
• SADKO az Efremova orosz nyelv új szótárában:
  állítmány bontsa ki A sebről…
• SADKO az orosz nyelv nagy modern magyarázó szótárában:
  állítmány bontsa ki A sebről…
• SADKO (FILM) a Wiki idézetben:
  Adatok: 2008-11-25 Időpont: 11:27:44 * Megcsalt az öreg. Nincs boldogság a tengeren túl! *Hol van Sadko? - Nem Sadko... * Jaj azoknak...
• OROSZORSZÁG, DIV. VILÁGI ZENE (XIX. SZÁZAD)
  I. Sándor császár uralkodásának kezdetén, a közélet általános fellendülésével együtt a Pál alatt elesettek különösen újjáéledtek ...
• RIMSKI-KORSZAKOV NYIKOLAY ANDREJEVICS a Rövid életrajzi enciklopédiában:
  Rimszkij-Korszakov (Nikolaj Andrejevics) - híres orosz zeneszerző, 1844-ben született Tikhvinben; A haditengerészeti kadéthadtestben tanult. Között …
• MALJUTIN SZERGEJ VASILIEVICS a Rövid életrajzi enciklopédiában:
  Malyutin, Szergej Vasziljevics - festő. 1859-ben született; a moszkvai festőiskolában tanult. A 80-as években tájképeket kezdett kiállítani, ...
• BOGATYRS a Rövid életrajzi enciklopédiában:
  Bogatyrs. Az orosz "bogatyr" szó keleti (török) eredetű, bár talán maguk a törökök kölcsönözték az ázsiai árjáktól. Másokban…

A "Sadko" eposz az egyik leghíresebb orosz népi eposz. A kereskedők és a kereskedelem színes világáról mesél az ősi Novgorod városában. Az eposz legszembetűnőbb karakterét joggal nevezhetjük a novgorodi Sadko-nak, akinek kifejező képe sok zeneszerzőt, rendezőt, animátort és drámaírót inspirált híres művek létrehozására.

Sadko egy novgorodi gusler, aki tehetségének és természetes bátorságának köszönhetően nemcsak a novgorodi kereskedők, hanem a tengeri cár tiszteletét is kivívta.

Karakter jellemző

(V. Percov rajza gyermekkiadás számára, 1970)

Sadko tehetséges gusler, akit nem csak az a képessége különböztet meg, hogy tud hangszeren játszani. Nagylelkű, könnyed jóindulatú, rendkívül őszinte, ugyanakkor szenvedélyes és szeret dicsekedni. A novgorodi guslar nagyon szerencsés, sokszor jókor találja magát jó helyen. Így találkozott a tengerkirállyal, és így nyerte meg gazdagságát egy egyszerű vitával.

Sadko virtuóz játéka egyszerre válik üdvösségévé, örömévé és minden problémájának megoldásává. Csodálatos ügyességének köszönhetően egy közönséges novgorodi gyarapítja vagyonát, feleségül vesz egy bájos lányt, Chernavushkát, és megbecsült emberré válik mind a valós, mind a fantáziavilágban.

Guslyar Sadko a szavának embere. Találékony természete ellenére őszinte és tisztességes. Mykola elder megmentéséért hálából felépítette a Csodatevő Szent Miklós (Mozhaisk) templomot. Ez felelős és tiszteletre méltó személyként jellemzi Sadkot.

A kép a műben

(Sadko játssza a tenger királyát)

Sadko képe atipikusnak nevezhető az epikus orosz népi műfaj számára. Sok hőssel ellentétben nincs nagy fizikai ereje vagy semmilyen képessége. Nem az orosz föld védelmezője a szó legigazibb értelmében. Sadko csak egy hárfás, aki egy szerencsés véletlen folytán kereskedő lett. Ez az, ami azonban különlegessé teszi ezt a hőst.

Sadko az egész kereskedőcsaládot dicsőíti tulajdonságaival, ami nemzeti hőssé teszi. Előtte a kereskedők csak háttérfigurák voltak, akik mozgatták a cselekményt. Most a Sadko vezette kereskedő osztály az eposz teljes értékű hősévé válik. Ezeket az embereket tisztelték Oroszországban: egyszerűek, kedvesek, találékonyak, hozzáértők és találékonyak.

(Sadko házassága és lakoma az egész világ számára)

Az ókori eposzok bátor hőse nemcsak olyan hős, aki rendszeresen hajt végre bravúrokat. Ez is olyan ember, aki szerencséjének, szerencséjének, tehetségének köszönhetően dicsőítheti az orosz földet. Sadko pont ilyen hőssé válik, aki ráadásul gondolkodás nélkül feláldozhatja magát mások érdekében. Él, bár nem ravaszság nélkül, de méltósággal, őszinteséggel, tisztességgel és nyitottsággal.

A novgorodi Sadko ékes példája lehet annak, hogy minden ember saját boldogságának kovácsa. Még akkor is, ha az egyetlen tehetséged a hárfán játszani. Nem rendelkezhet kolosszális hősi erővel és nem lehet hétköznapi ember, de mégis nemzeti hőssé válhat, és elismerést nyerhet.

Sadko - a novgorodi ciklus eposzainak hőse; a kizárólag Olonec tartományban feljegyzett kilenc ismert változat közül csak kettő teljes. A legteljesebb változat (Sorokin) szerint Sadko eleinte szegény guslier volt, aki szórakoztatta a novgorodi kereskedőket és bojárokat. Egyszer reggeltől estig hárfán játszott az Ilmen-tó partján, és játékával elnyerte Vodyany cár tetszését, aki megtanította Sadkót, hogy harcoljon a gazdag novgorodi kereskedőkkel egy fogadás miatt, miszerint az Ilmen-tóban halak "aranytollai" vannak. Vodyanoy cár segítségével Sadko jelzálogkölcsönt nyert, kereskedni kezdett és gazdag lett.

Sadko, a kereskedő a tengeri királynak játszik,
Frank Chain Pape művész, 1916

Egyszer egy lakomán Sadko azzal dicsekedett, hogy felvásárolja az összes árut Novgorodban; Valóban, két napig Sadko felvásárolta az összes árut a nappaliban, de a harmadik napon, amikor a moszkvai árukat felhozták, Sadko bevallotta, hogy nem tud felvásárolni a fehér világ minden részéről. Ezt követően Sadko 30 hajót megrakott áruval, és kereskedni kezdett; útközben a hajók az erős szél ellenére hirtelen megálltak. Sadko, sejtve, hogy a tengeri király adót követel, arany-, ezüst- és gyöngyhordókat dobott a tengerbe, de hiába; aztán elhatározták, hogy a tenger királyának élő fej kell; a sors Sadkóra esett, aki magával vitte a hárfát, megparancsolta, hogy egy tölgyfa deszkán engedjék le magát a tengerbe.

Sadko a tengeri király kamrájában találta magát, aki elmondta neki, hogy megköveteli tőle, hogy hallgassa meg a játékát. Szadko játékának hangjaira a tenger királya táncolni kezdett, aminek következtében a tenger felkavarodott, a hajók süllyedni kezdtek, és sok ortodox ember elpusztult; majd Mikola, a szent egy ősz hajú öregember leple alatt megjelent Sadkónak, és megparancsolta neki, hogy hagyja abba a játékot, eltörte a hárfa húrjait. A tenger királya ezután azt követeli, hogy Sadko vegye feleségül az általa választott tengeri leányt. Mikola tanácsára Sadko Csernavát választja; az esküvő után Sadko elalszik és a Csernava folyó partján ébred fel. Ugyanakkor hajói a kincstárral felhajtanak a Volhovon. Az üdvösségért hálából Sadko felépítette Mozhaiszkij Szent Miklós és a Legszentebb Theotokos templomot.

Egyes változatokban Sadko megoldja a tengeri király és a királynő közötti vitát arról, hogy mi a drágább Oroszországban - az arany vagy a damaszt acél, és a damaszt acél mellett dönt; egy másik változatban Mikola szerepét az Underground Queen veszi át. Az egyik Sadkóról szóló eposzban Kirsha Danilov gyűjteményében Sadko nem természetes novgorodi, hanem egy Volgából érkezett fiatalember, akinek Ilmen-tó segít gazdagodni hálában azért az íjért, amelyet Sadko közvetített felé Ilmen nővérétől. a Volga: a nagy mennyiségben kifogott halakból arany- és ezüstpénz lett.

Maga Sadko nem hajt végre hősi tetteket: kereskedelmi tevékenységét bravúrnak tulajdonítják; így Szadko a novgorodi kereskedelem képviselője, kereskedő-bogatyr. A Sadko kereskedő-bogatyrról szóló eposz legrégebbi alapja valószínűleg a történelmi személyről, Sydka Sytinetsről (vagy Sotko Sytinichről) szóló ének volt, akit az évkönyvek 1167-ben említenek, mint a novgorodi Szent Borisz és Gleb templom építőjét. E személy nevéhez különféle mese-motívumok fűződnek, amelyek részben a helyi legendák, részben a nemzetközi vándormese cselekményeihez nyúlnak vissza. Tehát a novgorodi és a rosztovi legendákban egy haldokló és a táblán lebegő ember megmentését említik; Az orosz néphit szerint Szent Miklósról azt tartják, hogy mentőautó a vizeken, sőt "tengernek" és "nedvesnek" is nevezik.

A mi meséinkben és más népek meséiben is nagyon gyakoriak azok a történetek, amelyek szerint egy föld alatti vagy víz alatti király egy hőst becsábított birodalmába, és meg akarja tartani a lányát. Így az egyik kirgiz legenda azt meséli el, hogy egy férfi a vízbe merülve a vizek uralkodója, Ubbe birodalmában találta magát, ott szolgált több évig, feleségül vette a vezír lányát, majd a segítséggel. egy varázszöld botból, visszatért a földre és gazdag lett. A Sadko kereskedő-bogatyrról szóló eposz legközelebbi forrásai nem tisztázottak. AN Veselovsky akadémikus rámutat a Sadkóról szóló eposz és a "Tristan le Léonois" című régi francia regény egy epizódjának hasonlóságára: a Sadok nevet viselő hőse megölte sógorát, aki megsértette a becsületét. a felesége, és megszökik vele egy hajón; vihar támad, amelyet a hajó vénének véleménye szerint az egyik utas bűnei miatt küldtek le; sorsolással Zadok a vihar bűnös; a tengerbe veti magát, utána a vihar alábbhagy.

A francia regény és az eposz epizódjainak nyilvánvaló hasonlósága, valamint a Sadko és Sadok nevek egybeesése okot ad arra, hogy feltételezzük, hogy a regény és az eposz egymástól függetlenül ugyanahhoz a forráshoz nyúlik vissza. történet vagy legenda, amelyben ez a név már megtalálható. A Sadko, Sadok név zsidó eredetű (Jewish Zadok - fair), ami a zsidó népi irodalom valószínű hatását jelzi. Nap. Miller a finn és az észt legendákban talál magyarázatot a Sadko-guslar és a tengeri király típusaira: az eposz tengeri királyát Ahto tengerkirályhoz hasonlítja, aki szintén zenevadász; a Sadko-gusliar prototípusát a zenész és énekes Väinämeinenben látja.

Sadko kereskedő-bogatyr és a tenger királya

Mint a tenger, a kék tenger

Harminc hajó – egy Falcon-hajó
Maga Sadko, gazdag vendég.
És az összes hajó, amelyen sólymok repülnek
Sólyomhajó a tengeren megéri.
Sadko, a kereskedő azt mondja egy gazdag vendégnek:
„És te, yaryzhki, bérelt emberek,
És felbérelt emberek, beosztottak!
És mindenki helyett gyűljetek össze
És rengeteget vágsz te valzseny,
És mindenki írja be a neveket
És dobd őket a kék tengerre."
Sadko elhagyta a komlótollat,
És rajta van aláírva az aláírás.
És maga Sadko azt mondja:
„És yaryzhki, te felbéreltél embereket!
És hallgass az igazak szavaira,
És a kék tengerre vetjük őket,
Ami a tetején lebegne,
És igazuk lenne azoknak a drágáknak,
Hogy egyesek belefulladnak a tengerbe,
És betuszkoljuk őket a kék tengerbe."
És az összes tétel a tetején lebeg,
Ha csak a jarok mennek át a holtágon,
Egy csikó belefullad a tengerbe,
A komlótoll belefullad a tengerbe
Maga Sadok gazdag vendég.

Sadko, a kereskedő így szólt a gazdag vendéghez:
"Te jaryzhki, béresek,
És felbérelt emberek, beosztottak!
És krémeket vágsz,
És írj mindenkit a nevedre,
És beszélj velük magad:
És mely csikók fulladnak a tengerbe, -
És akkor is igazuk van a drágáknak.
És Sadko otthagyta a damaszt csikóját,
A kék damaszt acél a tengerentúlon van,
Egy csikó súlya tíz font.
És az összes csikó megfullad a tengerben, -
Egyetlen csikó lebeg a tetején,
Maga Sadok gazdag vendég.
Azt mondja itt Sadko, a kereskedő gazdag vendége:
"Te jaryzhki, béresek,
És felbérelt emberek, beosztottak!
Én magam, Sadko, tudom, tudom:
Tizenkét éve futok a tengeren,
Annak a tengerentúli királynak
nem fizettem adót,
És az a kék Khvalinszk-tenger
Nem hagytam ki a kenyeret és a sót, -
Számomra, Sadka, eljött a halál,
És ti, gazdag kereskedő vendégek,
És ti, szeretett csókosok,
És minden hivatalnok jó,
Hozz nekem egy sable kabátot!”
És hamarosan Sadko felöltözik,
Elveszi a hárfa csengését
Jó aranyfüzérekkel,
És elindul a sakk felé
Arany kocsmákkal,
Az út koronájából volyaschets.
És leereszkedtek a folyosóra, végül is ezüst
Vörös arany alatt.

Sadko, a kereskedő gazdag vendégnek tűnt,
Leszállt a kék tengerbe,
Leült egy sakkasztalra aranyért.
És yaryzhki, bérelt emberek,
És felbérelt emberek, beosztottak
Elvonszolták az ezüst átjárót
És ezüstöt a vörös aranya alatt a Sólyomhajónak,
És Sadko a kék tengeren maradt.
És a Falcon-hajó átment a tengeren,
És minden hajó repül, mint a sólyom,
És egy hajó átfut a tengeren, mint egy fehér gyrfalcon, -
Maga Sadok gazdag vendég.
Nagyszerűek az apa-anya imái,
Maga Sadko, gazdag vendég:
Nyugodt volt az idő
Sadko gazdag vendéget szenvedett.
Sadko, a kereskedő nem látott gazdag vendéget
Se hegy, se part
Kivitte őt, Sadka, a partra,
Ő maga, Sadko, rácsodálkozik az eperfára.
Sadko kiment a meredek partra,
Sadko közel ment a tenger kékjéhez,
Talált egy nagy kunyhót,
És a nagy kunyhó, az egész fába,
Megtalálta az ajtót, a kunyhóhoz ment.
És a tenger királya fekszik a padon:
„És te gój, kereskedő vagy – gazdag vendég!
És amit a lélek tett, azt Isten adta nekem:
És Sadok tizenkét évig várt,
És most Sadko jött a fejével,
Játssz, Sadko, szól a hárfa!

És Sadko lett a kényelem királya,
Sadko a zsoltárcsengetésben játszott,
És a tenger királya ugrálni kezdett, táncolni kezdett
És az a gazdag vendég Sadok
Igyon különféle italokat.
Sadko berúgott különböző italoktól,
És Sadko szétesett, és részeg lett,
És Sadko, a gazdag vendég elaludt.
És álmában Szent Miklós odament hozzá,
Ezeket a szavakat mondja neki:
„Gyó, te gazdag vendég vagy, Sadko, a kereskedő!
És tépje el aranyfüzéreit
És feldobod a hárfát:
A tenger királya táncolt veled,
És a kék tenger ringott,
És eláradtak a sebes folyók,
Sok gyöngyöt-hajót fulladnak meg,
Hiába fulladnak meg a lelkek
Az ortodox nép.

Eltépte az aranyfüzért
És feldobja a zsoltárt.
A tenger királya abbahagyta az ugrálást és a táncot,
A kék tenger megnyugodott
A sebes folyók alábbhagytak.
És reggelre itt lett a tenger királya,
Elkezdte meggyőzni Sadkot:
Szadka cár pedig férjhez akar menni
És hozott neki harminc leányt.
Nikola álmában megbüntette:
„Menj, leggazdagabb vendégkereskedő,
És a tenger királya feleségül vesz téged,
Harminc lányt hoz, -
Ne vegyél el tőlük jót, fehéret, pirospozsgást,
Vedd a szakács lányt.
A főzés, ami a legrosszabb az egészben.
És itt Sadko, a kereskedő gazdag vendég,
Gondolta, nem gondolta
És elviszi a szakácslányt,
És melyik lány a legrosszabb.
És itt van a tenger királya
Tedd aludni Sadkát a pincébe,
És lefeküdt a menyasszonnyal.
Nikolai álmában megbüntette Sadkát
Ne öleld a feleségedet, ne csókold meg!

És itt Sadko, a kereskedő gazdag vendég
Fiatal feleségével alszik a pincében,
Kezét a szívére szorította,
Éjféltől alvás közben
Bal lábát fiatal feleségére vetette.
Sadko felébredt álmából,
Az Újváros alatt találta magát,
DE bal láb a Volkh folyóban, -
És Sadko ugrott, megijedt,
Sadko Nov-Gorodra nézett,
Felismerte az egyház érkezését,
Togo Nikola Mozhaisky,
Átvetette magát a keresztjével.
És Sadko végignéz a Volkh mentén, a Volkh folyó mentén:
A Khvalynsky-tenger kékjéből
A dicsőséges anya Volkh folyó mentén
Fuss-fuss harminc hajót,
Magának Sadoknak csak egy hajója van, gazdag vendég.
És Sadko, a kereskedő találkozik egy gazdag vendéggel
Csókolózás szeretteivel.
A mólóhoz tartó összes hajó azzá vált,
Gangway egy meredek parton dobott:
És a csókosok kimentek a meredek partra,
És itt Sadko imádja:
"Sziasztok, szeretett csókosaim
És ügyesek az ügyintézők!”
És akkor Sadko, a kereskedő gazdag vendég
Az összes hajóról, amit vámosítottam
Kincstár a maga negyvenezerével,
Három napig nem vizsgálták.

A modern folkloristák több tucat utalást számoltak össze a bátor guslernek szentelt legendára. A fennmaradt szövegek elemzése megerősíti, hogy a Sadkóról szóló eposz a legősibb eposzokhoz tartozik. A mű a „novgorodi eposznak” nevezett, külön legendatípusba sorolható, és egy városi zenész bátorságáról és vállalkozásáról szól.

A teremtés története

Mint minden népművészetben, a mese szerzőjét sem lehet megállapítani. De köszönet az eposz megőrzéséért Olonets tartomány lakóinak. A helyi mesemondó, Vaszilij Scsegolenok mesélt a 19. századi folkloristáknak Sadko kalandjairól (a tudósok neve ismeretlen).

Egy másik mesemondó, aki a gusli-kereskedőről mesélt, Andrej Pantelejevics Sorokin volt Novinka faluból. Egy férfi gyermekkorától malomban dolgozott, és régi történeteket hallgatott, amelyeket a parasztok meséltek egymásnak. Andrej Pantelejevics eposzának verzióját Alekszandr Fedorovics Hilferding rögzítette 1871-ben.

A máig fennmaradt legenda harmadik forrása Kirsha Danilov dalgyűjtő. A férfi a Demidov-gyárban dolgozott, és a munkáltató utasítására történelmi legendákat, eposzokat és dalokat állított össze.

A kéziratok nagy száma miatt az eposzok különböznek egymástól. Az eposz cselekménye és Novgorod lakóinak életének részletes leírása változatlan marad.

Lehetséges, hogy valóban létezett tehetséges gusler. Sodko Sytinets kereskedő, aki közreműködött Borisz és Gleb templomának építésében, hasonló az ókori eposz képéhez. A férfi Novgorodban is élt, sikereket ért el a kereskedelemben, és gyakran utazott tengeren.

Könnyen észrevehető azonban a hasonlóság Sadko és a francia legenda hőse között. Egy Sadok nevű bátor férfi bűncselekményt követ el, és a büntetés elől menekülve elolvad a La Manche csatornán túl. Az út közepén a hajó viharba kerül, amit csak a hős öngyilkossága állít meg.

Az eposz (és részben a cselekmény) főszereplője nem egyedi, ezt bizonyítják a világ más népeiből származó hasonló legendák. A németeknél ez Siegfried, a finneknél - Väinemöinen, a franciáknál - a korábban említett Sadok és mások.

Életrajz

Sadko egy szegény családban nőtt fel Veliky Novgorod közelében. Az eposzban sehol nem esik szó a guslar megjelenéséről. A hős leírása több jelzőre redukálódik - "erőszakos fej" és "cukros ajkak". Ebből arra következtethetünk, hogy Sadko legalább kellemes megjelenésű.

Az egyetlen dolog, ami pénzt hoz a fiatalembernek, az, hogy kedvenc hárfáján játszik. A hős zenei tehetséggel rendelkezik, és a bojárok gyakran meghívják lakomákra és ünnepekre.

Szegény guslar életrajza hirtelen megváltozik. Három napig jövedelem nélkül maradva a hős az Ilmen-tóhoz megy. Egy kövön ülve Sadko előad pár kedvenc dallamát. A fiatalember 9 napon belül még kétszer megismétli ezt a rituálét.

A harmadik koncert után a tenger királya jön ki a vízből. A fickó ügyességétől lenyűgözve a cár felajánlja Sadkónak a gazdagodás egy változatát. A hős fogadni fog, hogy van egy aranyhal a tóban, és ha megnyeri a vitát, sikeres kereskedő lesz:

"Hogyan ütöd be a nagy jelzálogkölcsönt,
És köss egy selyemhálót
És gyere, hogy elkapja az Ilmen-tóban:
Három halat adok - arany tollat.
Akkor te, Sadko, boldog leszel!

Minden a király ígérete szerint történt. A szegény guslar egy pillanat alatt gazdag bojárrá változott. A jól táplált és nyugodt élet nem hoz boldogságot a hősnek. A következő lakoma alatt Sadko azzal vitatkozik más bojárokkal, hogy könnyedén felvásárolhatja az összes árut Nyizsnyij Novgorodban.

Itt a szerencsés hárfás meséje két részre oszlik. Az eredeti változatban Sadko elveszti az érvelést. Bármennyire is igyekszik a kereskedő, Veliky Novgorod a reggel kezdetétől ismét tele van az innen hozott árukkal. különböző felek Sveta.

Könnyen belátható, hogyan változik a főszereplő karaktere. Kezdetben Sadko úgy jelenik meg, mint egyszerű srác, amelyet igazán orosz vonások jellemeznek: bátorság, nagylelkűség és ravaszság. De a gazdagság megjelenésével az újonnan született kereskedő elveszíti kapcsolatát a valósággal. Egy férfi a gazdagságban versenyez az egész várossal, és elveszti a vitát. Miután megbánta a büszkeséget, a hős felismeri saját helyét a világban:

"Úgy tűnik, nem én vagyok, a kereskedő gazdag Novogorodban - a dicső Novgorod gazdagabb nálam."

Van egy alternatív befejezése az eposznak. Ebben Sadko kereskedő nyeri a vitát, és felvásárolja Novgorod összes áruját, beleértve a törött edények töredékeit is. Az idő nem áll meg, Sadko üzlete virágzik. Egy fiatal kereskedő hajókat vásárol és árukat szállít neki Arany Horda. A következő úton vihar közeledik a hajókhoz. A hozzáértő tengerészek azzal érvelnek, hogy tisztelegni kell a tengeri király előtt, különben a kereskedelmi flotta elsüllyed.

Sadko feláldozza magát, hogy megmentse a rakományt és a munkásokat. Egy férfi belép a tenger birodalmába. A kereskedő régi ismerőse örül, hogy újra találkozhat. A víz alatti világ királya megkéri a hőst, hogy hárfán játsszon. Az ilyen szórakozásnál telik az idő. Felismerve, hogy túsz lett, Sadko imádkozik.

Az utazók patrónusa megsúgja a hősnek, hogyan kerülhet ki sértetlenül ebből a helyzetből. Minden pontosan úgy valósul meg, ahogy az ortodox szent megjósolta. Sadko úgy tesz, mintha eltörte volna a hárfát. A kiváló játék jutalmaként a tengeri király felajánlja a kereskedőnek, hogy vegye feleségül háromszáz lánya egyikét. Egy férfi választja legfiatalabb feleségét - Chernavushkát.

Másnap reggel Sadko szülővárosában, Novgorodban ébred. Az árukat szállító hajók beavatkozás nélkül eljutottak hazájukba. Hála a segítségért, Sadko és felesége templomot építenek Mozhajszkij Szent Miklósnak (Nyiklós csodatevő).

Vászonadaptációk és produkciók

1897-ben a Sadkóról szóló eposz egy zenemű alapja lett. Az operát, amelynek neve egybecseng a főszereplő nevével, megírták és színpadra állították. A mű keletkezésének története meglehetősen hosszú. Az opera a zeneszerző 1867-ben írt szimfonikus költeményéből nőtt ki.

Vlagyimir Galuzin, Vlagyimir Altynov, Viktor Lutsyuk, Drago Starch, Georgij Nelepp és más híres tenorok különböző időpontokban játszották a Sadko szerepét.

1952-ben készült az eposz első és pillanatnyilag egyetlen filmadaptációja. A főszerepeket - és - alakító színészeket a Velencei Filmfesztivál filmkritikusai feljegyezték. A "Sadko" című filmet "Ezüst Oroszlán" díjjal jutalmazták és "Arany Oroszlán"-ra jelölték.

1975-ben a Szojuzmultfilm érdeklődni kezdett a mese iránt. A főszereplők változatlanok maradtak, de a részleteket a szórakoztatás kedvéért megváltoztatták. Sadko búbánatosan jelenik meg, Chernavushka pedig egy egyszerű falusi lány. Egyébként a forgatókönyv szerzője változatlanul hagyta az eposzt.

2018-ban megjelenik egy új animációs film a Melnitsa stúdiótól. Ebben a Vitalij Mukhamedzjanov által rendezett vígjátékban Sadkónak ismét tengeri utat kell megtennie.

• A hős neve Perzsiából érkezett Oroszországba. A név jelentése: királyi barát vagy gazdag vendég.
• A korai legendákban a megmentő szerepe az Underground Királynőé volt. Az ortodox szent nem szerepelt a legenda eredeti változataiban.
• A szovjet Sadko film lett a Szindbád varázslatos kalandjai című amerikai film alapja. A készítők kissé átirányították az eredeti verziót, mivel az epikus hős neve ismeretlen az amerikaiak számára.

Idézetek

„Szívemben nem vagyok szabad. Földi én. Bocsáss meg, bűnös. Mit tehetsz – nem a mi sorsunk.

"Szeretnénk látni embereket, megmutatni magunkat, kereskedni akarunk veled."

"Nincs saját akaratom a kék tengerben, parancsot kaptam, hogy játsszak a guselki yarovchata-t."

Sadko a legendás novgorodi gusliar neve, aki zenei adottságának köszönhetően gazdag kereskedővé vált. A Sadko ugyanaz a novgorodi jelkép, mint a vecse, a Szent Zsófia-székesegyház, az "Oroszország millenniumának" emlékműve... Amit Novgorodban nem ezen a néven neveznek: szálloda, szökőkút a Kreml parkjának közepén, tévé díszlet, híres együttes, folklórfesztivál...

Novgorodi eposz (népi legendák költői formában) mesél nekünk Szadkóról. Az eposzok általában a bogatyrok hőstetteiről mesélnek, de csak Novgorodban az eposz főszereplője nem harcos-hős, hanem kereskedő - vállalkozó szellemű, független, energikus és sikeres. A Szadkóról szóló novgorodi eposzciklus komoly tudományos kutatás tárgyát képezi: a történészek a Novgorodi Köztársaság életének történelmi folyamatait és valóságát tanulmányozzák az eposzok „mesés” szövegébe titkosítva, az irodalomkritikusok a novgorodi eposzokban közös történetszálakat és különböző legendákat. népek stb.

Három Sadkóról szóló eposz, amelyeket nagyon ritkán egyetlen ciklusként rögzítenek, de gyakran egyik vagy másik párkapcsolatban adnak elő, értelmes sorozata van. A Sadkóról szóló eposz népszerű cselekményvázlata így néz ki:

Sadko eleinte szegény gusli volt, akinek csak egy hárfa hárfája volt a birtokából. Őszinte lakomákra járt, játszott, az emberek szórakoztak. Egyszer Sadko reggeltől estig hárfán játszott az Ilmen-tó partján. A tenger királyának annyira megtetszett a játéka, hogy kiment a partra, és úgy döntött, megjutalmazza a fiatal hárfát. A tenger királya megtanította Sadkót, hogy fogadjon gazdag novgorodi kereskedőkkel, hogy az Ilmen-tóban "arany tollak" vannak. A tenger királyának segítségével Sadko jelzálogkölcsönt nyert, kereskedni kezdett, és "gazdag vendéggé" - kereskedővé változott.

Gazdag Szadko egyszer azzal dicsekedett egy lakomán, hogy felvásárolja az összes árut Novgorodban. Két napig vásárolt árut a bevásárlóközpontokban, de a harmadik napon, amikor a moszkvai árukat felhozták, Sadko bevallotta, hogy nem tud árut vásárolni a fehér világ minden részéről:

Úgy tűnik, nem én vagyok, a novgorodi kereskedő gazdag -
Dicső Novgorod gazdagabb nálam.

Ezt követően Sadko 30 hajót szerelt fel, megrakta árukkal, és kereskedni kezdett. De a tengeren a hajók hirtelen megálltak, az erős szél ellenére. Sadko sejtette, hogy a tengeri király adót követel, és arany-, ezüst- és gyöngyhordókat kezdett a tengerbe dobni. De hiába – a tenger királya élő fejet követelt. A kereskedők sorsot kezdtek vetni, és Sadkóra esett. A tengeri király kívánságát teljesítve Sadko a fenékre süllyed, és magával viszi a hárfát. Kiderült, hogy a tengeri király a játékát akarta hallgatni. Szadko hárfájának hangjára a tenger királya táncolni kezdett, amitől a tenger felkavarodott, a hajók süllyedni kezdtek, és sok ember kezdett meghalni. Itt, egy ősz hajú vén leple alatt megjelent Szent Miklós Szent Miklós Sadkónak (úgy tartják, hogy mentőautó a vizeken, sőt „tengernek” és „nedvesnek” is nevezik). Szent Miklós a hárfa húrjait eltörve mondja Sadkónak, hogy hagyja abba a játékot.

A tenger királya megpróbálja megtartani a guslart a királyságában, de Sadko így válaszol neki:

Ne tarts engem a vagyonoddal;
Mindez a luxus és a boldogság
Adnék egy fürj kiáltásáért a rozsban,
A novgorodi szekér elrejtésére!

A. Tolsztoj. "Sadko"

A tenger királya felajánlja Sadkónak, hogy vegyen feleségül egy tengeri lányt, és több száz menyasszony közül választhat. De a gusler a legutolsó lányt választotta - a szerény Csernavát: Nikolai, a szent azt javasolta, hogy megmentse Sadkot a víz alatti fogságból. Sadko elalszik az esküvő után, és Novgorodban ébred fel, a Csernava folyó partján (egy ilyen folyó, vagy inkább a Fekete-patak az ókori Novgorodban, Peryn közelében folyt, és az Ilmen-tóba ömlött).

Ugyanakkor hajói a kincstárral a Volhov mentén haladnak. Az üdvösségért hálából Sadko felállította Novgorodban a Mozhaiszkij Szent Miklós és a Legszentebb Theotokos templomot.

Sértetlenül ülve Novegrad Sadkoban,
Mindazokat, akik vele vannak, elítélték;
Az abroszon branoy sziszegi előtte
Bor velencei pohárban.
Nyugodt posadnik, és itt ezer,
És két öreg poszadnik,
És a konchani vének isznak velük
Sadku egészségi állapota körkörös.
Sadko énekel és hárfán játszik,
A víz királyáról énekel:
Hogy nem volt könnyű ott élni
És milyen jól táncol;
A kampányról énekel, nem titkolózik a sajátjáról,
Mi volt a sor...
Kételkedve csóválják a fejüket
Nem hiszik el a történetet.

A. Tolsztoj. "Sadko"

Úgy gondolják, hogy Sadko prototípusa volt valós személy Sotko Sytinets (vagy Sotko Sytinich) krónikás kereskedő, valószínűleg kereskedő bojár, mivel a családnevéről kapta a nevét. Arról ismert, hogy Detinetsben (Novgorodi Kreml) felállította Borisz és Gleb kőtemplomát, amelyről a Novgorodi krónikában egy bejegyzés található: „6675 (1167) nyarán... Ugyanezen a tavaszon fektessük le a Sydko Sytinits-templomot Borisz és Gleb szent vértanú kövére Szvjatoszlav Rosztiszlavitsi hercegek, Illés érsek alatt.”

A Sotko Sytinich templom fontos topográfiai mérföldkőként szolgált, és szerepel a Hidak Chartájában. A novgorodi krónikák többször is említik. A templom pontos helyét a leégett szófiai fatemplom feljegyzése alapján határozták meg „a Piskuple utca vége, ahol most Szotka templomot emelt Szent Borisz és Gleb kövével a Volhov fölött”. 1220-ban Vsevolod Mstislavich herceg és a szófiai oldal lakói, akik a posadnik Tverdislav védelmére keltek, összecsaptak a templom falai mellett: „Tvrdiszlav azonban nyugtalan volt, és szánkóra szállt Boriszhoz és Glebhez, és felhalmozott róla Prust, Ljudint és Zagorodcit…” És tovább. Egyes források szerint a templom grandiózus volt, és méretét tekintve nem alacsonyabb a Szent Zsófia-székesegyháznál. Ez a merészség megdöbbentette a novgorodi építészek szigorú építészeti fegyelméhez szokott novgorodiakat: elvégre az akkori városrendezési törvények szerint egészen a 18. századig az újonnan emelt épületeknél gondosan be kellett tartani a város ősi elrendezését. századi épületeknél pedig kisebbek legyenek a 11-12.

Sadko neve körül...

Az 1930-as években az északi tengereket a „Sadko” jégtörő járta, melynek sorsa szorosan összefügg az akkori leghíresebb sarki expedíciókkal, a „Georgy Sedov” jégtörő sodródásának történetével és nevével. N.I. Evgenova- a híres sarkkutató, Novgorod szülötte. A "Sadko" jégtörő neve az Északi-sark térképén van megörökítve - ez a Kara-tenger sekély vizének a neve, amelyet az első nagy szélességi expedíció fedezett fel 1935-ben.

Sadko cselekménye és képe széles körben képviselteti magát az irodalomban, a képzőművészetben és a zenében. A leghíresebb művek közé tartozik A.K. csodálatos ballada. Tolsztoj "Szadko", I. Repin festményei "Szadko a víz alatti királyságban", Konsztantyin Vasziljev "Szadko és a tenger cárja", I. Bilibin illusztrációi, Palekh és Fedoskino lakkminiatúrák alkotásai, N. Rimszkij-Korszakov „Sadko” opera, „Sadko” szökőkút ukrán szumi nyelven…

És 1952-ben, a Novgorodi eposz alapján, A. Ptushko rendező leforgatta a "Sadko" című filmet. Roger Corman amerikai producer látta ezt a filmet, megcsodálta és megvette a szerzői jogot, hogy az amerikaiak is megismerkedjenek Sadko történetével. Csak Amerikában a filmet "Szinbád varázslatos utazásának" hívták - az Oroszországban oly híres Sadko név nem mondott semmit az amerikaiaknak ...

És egészen váratlanul a mi Sadkónk nyomára bukkannak a botanikában. Az egyik legenda szerint Volhova vízi hercegnő beleszeretett a merész Sadkóba. Egyszer, amikor a partra ment, a hold fényénél meglátta szeretőjét a földi lány Lyubava karjában. A büszke hercegnő elfordult és elment, könnyeit ontva, amelyek a földön finom virágokká változtak, mintha gyöngyök lennének kirakva. Így született meg a gyöngyvirág virága - a tiszta és gyengéd szerelem szimbóluma.

Veliky Novgorodban a "Sadko" név egy szálloda, a szökőkút, népi mesterségek ünnepe; ugyanezt a nevet kapta a legendás Novgorod együttes a szovjet időkben széles körben ismert népdal és tánc; a st. Fedorovsky Ruchey egy "Sadko" kovácsolt szobrot telepített; A novgorodi Kvant szoftvercég már régóta gyárt Sadko tévéket.

Irodalom a cikkhez:

Eposzok Sadkáról // Novgorodi eposz / készítette: Yu.I. Szmirnov, V.G. Smolitzky. - M.: Nauka, 1978. - S. 148-242.
. Sadko: Novgorodi eposz / a szöveg és az utószó előkészítése V.P. Anikina. -M.: Szovjet Oroszország, 1980. - 80 p.: ill.
. Novgorod különleges története // Kudryashov V.P. A múlt emlékezete / V.P. Kudrjasov, V. Kresztyaninov. - Novgorod, 1993. - S. 58-61.
. Kik voltak Buslay és Sadko prototípusai? // Kovalenko G. Novgorod földjének legendái és rejtélyei / G. Kovalenko, V. Smirnov. - M.: Veche, 2007. - S. 99-103. - (Híres városok titkai).