A huszadik században az Egyesült Államoknak sikerült hegemónná válnia. A 21. században Amerika az egyetlen szuperhatalom, a világ hitelezője és a világ csendőre. Mindezt pedig a Federal Reserve System-nek köszönheti, annak a struktúrának, amely minden amerikai politika mögött áll.

Idén lesz a századik évfordulója annak, hogy a Federal Reserve szolgálatot teljesít központi Bank USA. Egy évszázadon keresztül a politikusok ill államférfiak akik egy ravasz „US Federal Reserve” felirattal próbáltak megzabolázni egy magánvállalatot. Mára az amerikaiak többsége számára nyilvánvalóvá váltak az állandó pénzügyi és gazdasági válsággal összefüggő veszélyek. Fokozatosan kezdett kialakulni a banksterek és a „nyomdát” birtokló amerikai jegybank szerepe a válság megteremtésében. A Fed azonban nemcsak az amerikaiak részéről válik kritika és éles támadások tárgyává.

Ez az első orosz FRS-tanulmány. Szerzője Valentin Katasonov, a tanszék professzora nemzetközi pénzügyek MGIMO, a közgazdaságtudomány doktora, a Gazdaságtudományi és Vállalkozástudományi Akadémia levelező tagja. Számos monográfia és könyv szerzője arról, hogy a modern pénzügyi...

Az Oroszország elleni gazdasági háború már régóta folyik, de csak most öltött ilyen határozott és ijesztő formákat. Hosszú évek óta először áll hazánk valódi blokád küszöbén. Lefoglalják az orosz vagyont külföldön, a kereskedelmet befagyják, a világ valóságos háború küszöbén fagyni látszik, most pedig a ruhapróbáját tartják.

Valentin Jurjevics Katasonov - az MGIMO professzora, a közgazdaságtudomány doktora - a globális pénzügyi rendszer kulisszatitkai kutatójaként ismert. Új könyve a „gazdasági hadviselés” felkapott témájával foglalkozik. Hazánk megfelelt a kihívásnak, és bekapcsolódott a gazdasági fronton folyó küzdelembe. De készen áll-e Oroszország egy ilyen háborúra, és meg tudja-e nyerni azt?

Valentin Katasonov úgy véli, hogy van esély a győzelemre, ugyanakkor az orosz gazdaság nem maradhat fenn a Nyugattal való kapcsolatok nélkül. Hogyan juthatunk el Scylla és Charybdis között, és mondjuk el egy híres közgazdász új könyvét.

Sorozat:

2014 második felének talán legjelentősebb eseménye Oroszországban a pénzügyi válság és a rubelnek a világ szinte összes tartalékvalutájával szembeni meredek esése volt. És az elemzők szerint ez csak a kezdete egy mély válságnak.

Milyen eseményekre számíthatunk a közeljövőben az orosz gazdaságban és a pénzügyi szektorban?

A rubel a nemzeti szuverenitás ugyanaz, látható és súlyos jelképe Orosz Föderáció, valamint annak himnuszát, címerét és zászlaját. Tehát miért adják neki a „függetlennek”. orosz állam Az Orosz Központi Bank – az Egyesült Államok Szövetségi Tartalékrendszerének fiókja? Miért az „ötödik oszlop” Oroszországon belül a felelős az orosz szuverenitás pénzügyi szimbólumáért?

Hogyan védheti meg Oroszország a rubelt és gazdaságát a Nyugat és ügynökeinek agressziójától, gazdasági háborút folytatva hazánk ellen a teljes megsemmisítésért? Ez Valentin Katasonov professzor új könyve.

Sorozat:

A híres orosz tudós és közgazdász, Valentin Katasonov biztos abban, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók a civilizációk örök gazdasági háborújának újabb epizódjai, ahol a fő „katonai erő” az amerikai dollár. Ezt a „fegyvert” pedig az 1913-ban létrehozott FRS (Federal Reserve System) irányítja – egy független szövetségi ügynökség az Egyesült Államok kormánya, amely egyszerre a nemzeti kibocsátás és a világ tartalékvaluta kibocsátásának központja.

Sorozat:

Valentin Katasonov orosz tudós, a közgazdaságtan doktora alapművében a kapitalizmus történetét és ideológiáját tárja fel, egy olyan monetáris civilizációt, amely egy új, a hagyományos rabszolgarendszernél hatékonyabb rabszolgarendszert hozott létre.

A szerző meggyőzően bizonyítja, hogy a kapitalizmus alapja a judaizmus ideológiája, amely az egész világot egy bizonyos kiválasztott kisebbségre és az emberiség többi, szolgálatára hivatott részre osztja. Kataszonov a kapitalizmus fejlődésének genezisét tárja fel ókori világ napjainkig, bemutatva az adó- és adósrabszolgaság kialakulását.

Sorozat:

A 21. századot kínainak fogják hívni? Arany lesz a jüan? Vásárolunk-e "piros" valutát a "zöld" helyett a hőcserélőkben? Vagy a kínai sárkány lezuhan a pénzügyi egekből anélkül, hogy legyőzné a mindenható dollárt?

Mit várhatunk a közeljövőben a világgazdaság új hegemónjától - Kínától? Vajon a globális válság új hullámának kirobbantója lesz? Vagy - az új szép világ gazdasági és politikai központja? Erről - Valentin Katasonov professzor új könyvében. Olvasson tovább, és készen áll az elkövetkezendőkre.

Sorozat:

Sokan meg vannak győződve arról, hogy a világban „haladás” van, vagyis az ember és az emberiség egyre teljesebb tudás megszerzésének folyamata. Van azonban tudás és "tudás". Az egyik tudás közelebb viszi az embert ahhoz, amit a filozófusok abszolút igazságnak neveznek, míg egy másik „tudás” elvezetheti ettől az igazságtól. Olyan időket élünk, amikor az ember és az emberiség ugrásszerűen halad azon az úton, amely egyre távolabb viszi az embert az igazságtól. És az emberiséget ezen az úton vezető kalauz – bármennyire furcsának is tűnik sokak számára – a tudomány. A tudomány, amint azt sokan hiszik, közintézmény, amely a természet, a társadalom és az ember megértésének küldetésével van megbízva. Mára azonban számos jel utal arra, hogy szektává vált. Ráadásul egy nyíltan keresztényellenes irányultságú szekta. Ennek élénk bizonyítéka a „darwinizmus” nevű áltudományos elmélet.

Sorozat:

Valentin Jurjevics Katasonov, az MGIMO professzora, a közgazdaságtudomány doktora, a globális pénzügyi rendszer kulisszatitkai kutatójaként ismert. Könyveiben bemutatja, hogy ki és hogyan szabályozza a pénzügyi áramlásokat a világban, és ami a legfontosabb, hogy Oroszország a sok megoldatlan belső problémával ma már a Nyugat szponzora, és miért küld oda dollármilliárdokat.

A szerző szerint a nyugati hatalmas bankklánok, elsősorban a Rothschildok már régóta kidolgozták saját globális pénzügyi doktrínájukat, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy Oroszország a nyugati civilizáció pénz- és nyersanyag-függeléke maradjon.

Hogyan alakult ki ez a doktrína, milyen konkrét lépéseket tettek és tesznek a megvalósítása érdekében, milyen szerepet szánnak benne a jelenlegi orosz kormánynak - Valentin Katasonov részletesen foglalkozik mindezzel az Önök figyelmébe ajánlott új könyvében. A szerző által idézett anyagokat sok éven keresztül gyűjtötték össze, és kizárólagosak.

Sorozat:

A könyv célja a modern világ társadalmi-gazdasági modelljének magyarázata. Másképpen hívják: „piacgazdaság”, „posztindusztriális társadalom”, „kapitalizmus”, stb. Az ilyen kifejezések azonban nem fedik fel teljesen ennek a modellnek a lényegét. A szerző „monetáris civilizációként” határozza meg. Az uzsorás tőkére épül, amelyet ma bankok, befektetési alapok és más pénzügyi társaságok képviselnek. Az uzsoratőke globális pénzügyi piramist épített fel, melynek segítségével kiaknázza az emberiség nagy részét, az egyes országok és a világ feletti gazdasági és politikai kontrollt.

A könyv feltárja ennek a pénzügyi piramisnak a szerkezetét és működési mechanizmusait. Dan történelmi áttekintés az uzsorások évszázados hatalmi harca, amelyet a szerző „permanens monetáris forradalomnak” nevezett. Különös figyelmet fordítanak Oroszországra, amely szintén bekerült a globális pénzügyi piramisba, és ott foglalta el az egyik alsó szintet. Áttekintést adunk az alternatív társadalmi-gazdasági modellekről, ötleteket fogalmazunk meg Oroszország felszabadítására a világ pénzkölcsönzőinek hatalma alól.

Sorozat:

Sorozat:

A pénzügyi és gazdasági világválság kiváltó okainak szisztematikus elemzése biztosítja a kutatás leggazdagabb problematikus anyagát a gazdasági egyetemek és karok hallgatóival és felsős hallgatóival tartott szemináriumokon és előadásokon.

A szerző az úgynevezett "monetáris civilizáció" vagy piacgazdaság eredetét és kialakulását vizsgálja a társadalom szellemi és erkölcsi evolúciójának összefüggésében. Az állandó válság leküzdése a szerző szerint csak a „monetáris civilizáció” teljes lebontásával lehetséges. A szerző meglehetősen radikális következtetése lehetővé teszi a gazdasági tudományágak tanulmányozása iránti érdeklődés fenntartását és elmélyítését. Az anyag retrospektív-prognosztikus bemutatása lehetővé teszi az olvasó számára, hogy saját ok-okozati forgatókönyveit, jelen és jövő modelljeit építse fel, lehetővé teszi a szerzővel való egyetértést vagy szembeállítást, ami hatékony oktatási segédletté teszi a könyvet.

Sorozat:

A világgazdaság legfrissebb fejleményei, amelyek 2013 márciusában Cipruson kezdődtek, kiváló oktatóanyag, amelyen orosz kleptomániáink megmutathatják, hogy mindig a globális pénzügyi oligarchia „balekaiként” viselkednek.

Az Európai Unió hatóságai úgy döntöttek, hogy elkobozzák a ciprusi bankokban lévő betétesek pénzeszközeinek jelentős részét. Néhány hónappal később Brüsszel jóváhagyta a Cipruson tesztelt bankmentő program alkalmazását az Európai Unió összes országában. Holnap ezt a rendszert globális szinten legalizálhatják. Valójában a szemünk előtt ott van a kapitalizmus alapelvének – a magántulajdon „szentségének” és „sérthetetlenségének” – elutasítása.

Globális kisajátítás kezdődik a pénzügyi oligarchia egy szűk csoportjának érdekében. A közeljövőben Oroszországot is elérheti. A szerző intézkedési programot javasol annak érdekében, hogy megvédjük országunkat a globális kisajátítástól az USA és a Nyugat által Oroszország ellen kirobbantott gazdasági háború kontextusában.

Sorozat:

A könyv kísérletet tesz az emberiség történetének metafizikai megértésére az ókori Róma napjainkig. A mindennapi élet számos változása, a termelőerők hihetetlen fejlődése, a számos technikai újítás megjelenése ellenére az ókori Róma és korunk emberei és társadalma meglepően hasonlóak. Az akkori társadalmat általában rabszolgatartó rendszernek, a modern társadalmat pedig kapitalizmusnak nevezzük. Közben akkoriban rabszolgatartó kapitalizmus volt, a mi időnkben pedig kapitalista rabszolgatartás. Kétezer évvel ezelőtt az emberiség a szakadék szélén volt. Ma ugyanazon a szakadékon ingadozik.

Sorozat:

Max Weber és Werner Sombart német szociológusok munkáinak megjelenése óta eltelt több mint száz év óta először a javasolt könyv visszatér a modern kapitalizmus vallási és spirituális gyökereinek alapvető megértéséhez. A szerző kritikusan elemzi e szociológusok munkáit, fogalmaikban elkülöníti a "gabonát" a "pelyvától", új jelenségeket tár fel a kapitalizmusban, az ember és a társadalom XX. századi - 21. század eleji spirituális átalakulásai miatt. A tanulmány azt az alapvető tézist fogalmazza meg, hogy napjainkban az összes nagy világvallás egyetlen világvallássá alakul át, amelyet a szerző hagyományosan "pénzvallásnak" nevez. Egy ilyen „diagnózis” rendkívül fontos ahhoz, hogy az emberiség felismerje a közelgő válságok és kataklizmák mögöttes okait, és tudatosan kezdjen elhatárolódni a „pénz vallásától”. A munka utolsó része a kapitalizmus keresztény (ortodox) alternatíváját foglalja össze.

Sorozat:

A híres közgazdász, MGIMO Valentin Katasonov professzor által javasolt könyv a jóvátétel témájának szentelődik, amellyel az orosz média és irodalmunk keveset foglalkozik. Hamis az a benyomás, hogy a jóvátétel a régmúlt idők dolga. Történetük az 1950-es években ért véget, amikor Németország leállította a kárpótlás kifizetését a második világháború győzteseinek. Azonban nem. A szerző megmutatja, hogy még a második világháborús jóvátétel története sem ért véget. Ráadásul ma egyes országok jóvátételt fizetnek más háborúk eredményeiért. A 21. század elején számos állam kezdett más államokkal szembeni követelések előkészítésére, hogy különféle (nem feltétlenül háborúk és ellenségeskedések által okozott) károkért kártérítést kapjanak. Néha ehhez a történelem „újrarajzolásával” kell foglalkozniuk. A szerző ezt az új jelenséget „a történelem kommercializálódásának” és „az államközi kapcsolatok pénzzé tételének” nevezi.

A könyv különös figyelmet szentel a modern Oroszországnak, mint a Szovjetunió jogutódjának. A közel-külföld egyes országai (elsősorban a balti országok) az Orosz Föderációhoz készülnek az úgynevezett "szovjet megszállásért" okozott károk megtérítésére. A szerző cáfolja az ilyen állítások alaptalanságát. Ugyanakkor a könyv olyan becsléseket közöl, amelyek azt mutatják, hogy a Szovjetunió a második világháborúban hazánkban elszenvedett károk mindössze 3-4%-ának megfelelő összegben kapott jóvátételt Németországtól. A szerző úgy véli, hogy túl korai még véget vetni a német jóvátétel történetének.

Sorozat:

Valentin Jurjevics Katasonov, az MGIMO professzora, a közgazdaságtudomány doktora, a globális pénzügyi rendszer kulisszatitkai kutatójaként ismert. Új könyve a „gazdasági hadviselés” forró, de kevéssé vizsgált témájával foglalkozik. Szenzációs eseményként értékelik a jelenlegi gazdasági szankciókat, amelyeket a Nyugat az ukrajnai események kapcsán Oroszország ellen szervez. Mindeközben a szerző meggyőzően mutatja be, hogy a gazdasági háborúk hazánk részvételével évtizedek óta zajlanak.

A szerző kiemelt figyelmet fordított az „ellenszankciókra”, az orosz blokádok és embargók elleni küzdelem tapasztalataira. Valentin Jurijevics előrejelzést ad a mai szankciók jövőjére vonatkozóan, hogy Oroszország hogyan kezeli ezeket. Kataszonov jóslatai pedig szinte mindig beigazolódnak!

Sorozat:

A spanyol polgárháború (1936), Japán támadása Kína ellen (1937), Hitler Ausztria Anschlussa és Csehszlovákia Németország általi elfoglalása (1938) ... Hány európai lakos gyanította a 30-as évek második felében, hogy ezek nem helyiek konfliktusok, amelyek mindig elég a világon, és egy új - a történelem legvéresebb - világháborújának első szakasza, hogy ezek a nagyhatalmak még azelőtt építik geopolitikai és gazdasági pozícióikat, hogy egymás torkát ragadnák?

Irak, Jugoszlávia, Líbia, Szíria… Talán fél évszázad múlva a történészek a harmadik világháború első szakaszának fogják nevezni a „helyi” háborúkat ezekben az országokban?

Azt kell kideríteni, hol kezdődik az új Armageddon.

Vajon a mai Ukrajna, mint egykor Lengyelország, válhat-e a nagyhatalmak vita csontjává és ürügyévé egy atomtűznek, amely elsöpri az emberiséget a bolygó színéről?

Hogyan kerülhetjük el a nagy háborút?

Ki és miért tervezte politikai válság Kijevben, amely véres mészárlásba torkollott a délkeleti országokban?

Meddig élhet még az arany- és devizatartalékait egyre gyorsabban veszítő, vértelen ukrán gazdaság?

Hogyan érinti Oroszországot Európa legnagyobb országának összeomlása, és mit tegyünk, hogy Ukrajna után ne zuhanjunk a mélybe?

Ezekre a kérdésekre a választ a közgazdaságtudományok doktora, Valentin Katasonov professzor új könyvében találja meg, amely az ukrán válsággal és a belőle kivezető utakkal foglalkozik.

Sorozat:

A huszadik században az Egyesült Államoknak sikerült hegemónná válnia. A 21. században Amerika az egyetlen szuperhatalom, a világ hitelezője és a világ csendőre. Mindezt pedig a Federal Reserve System-nek köszönheti, annak a struktúrának, amely minden amerikai politika mögött áll.

Idén lesz az Egyesült Államok központi bankjaként működő Federal Reserve századik évfordulója. Egy évszázadon keresztül folyamatosan jelentek meg politikusok és államférfiak az országban, akik megpróbáltak megfékezni egy magánvállalatot az "US Federal Reserve System" ravasz jelzéssel. Mára az amerikaiak többsége számára nyilvánvalóvá váltak az állandó pénzügyi és gazdasági válsággal összefüggő veszélyek. Fokozatosan kezdett kialakulni a banksterek és a „nyomdát” birtokló amerikai jegybank szerepe a válság megteremtésében. A Fed azonban nemcsak az amerikaiak részéről válik kritika és éles támadások tárgyává.

Ez az első orosz FRS-tanulmány. Szerzője Valentin Katasonov, az MGIMO Nemzetközi Pénzügyi Tanszékének professzora, a közgazdaságtudomány doktora, a Közgazdaságtudományi és Vállalkozástudományi Akadémia levelező tagja. Számos monográfiát és könyvet írt a modern pénzügyi rendszer működéséről.

Sorozat:

Érdeklődés a Sztálin-korszak iránt nemzeti történelem társadalmunkban továbbra is folyamatosan magas, beleértve a korszak gazdaságát is. A gazdaságtudományok doktora, V. Yu. Katasonov, a modern Oroszország egyik vezető közgazdászának könyve feltárja a sztálini gazdaság lényegét, megmutatja annak egyedi jellegét nemcsak más országok gazdaságaihoz, hanem a gazdasághoz képest is. a Szovjetunió korai és késői időszakában. A sztálinista gazdaság témája jelenleg meglehetősen tabu, mivel az úgynevezett „piacgazdaság” minden olyan modellje, amelyet Oroszországra erőltetnek, elhalványul a háttérben. A szerző megtöri a témával kapcsolatos hallgatási összeesküvést, részletesen ismerteti a sztálinista gazdaságmodell olyan elemeit, mint a központosított irányítás és tervezés, az egyszintű bankrendszer, a kétkörös pénzforgalom, a külkereskedelmi állami monopólium. és az állami valuta-monopólium, a költségellenes mechanizmus, az állami fogyasztási alapok stb. A szerző véleménye szerint a sztálini gazdaságmodellre épülő államépítés egyedülálló tapasztalatai rendkívül hasznosak lehetnek az ország gazdasági és politikai felélesztése szempontjából. Oroszország.

Sorozat:

Sorozat:

A könyvet a „gazdasági hadviselés” kevéssé tanulmányozott témájának szentelik. Sokak számára szenzációs és példátlan eseményként tartják számon a Nyugat által az ukrajnai események kapcsán jelenleg bevezetett Oroszország elleni gazdasági szankciókat. A szerző megmutatja, nincs ebben semmi szenzációs, hiszen közel egy évszázada, 1917 vége óta folyik a gazdasági háború hazánk ellen. A könyv az ellene folytatott gazdasági hadviselés főbb állomásait, céljait és módszereit tárgyalja Szovjet Oroszország, Szovjetunió, Orosz Föderáció. Különös figyelmet fordítanak hazánk tapasztalataira a különféle szankciók, blokádok és embargók leküzdésében. A Szovjetunió legerőteljesebb válasza a nyugati gazdasági háborúra a sztálini iparosítás volt, amelynek során 9000 vállalkozás épült. Az ország teljes gazdasági függetlenséget szerzett. A külkereskedelem állami monopóliuma az iparosítás és a gazdasági függetlenség biztosításának fontos eszközévé vált. A könyv a hazai és a világ tapasztalatainak figyelembe vételével programjavaslatot javasol a hazánk ellen folyó „gazdasági háború” ellensúlyozására.

Sorozat:

Hasonló a hónap műfaji hírében

• 

  Az univerzumok kereszteződése. Trilógia
  Porokhova Zinaida Vladimirovna
  Ókori, ókori irodalom
  

  Az óriáspolip az ókori világok töredéke.

Katasonov Valentin Jurjevics - az MGIMO Nemzetközi Pénzügyi Tanszékének professzora, a közgazdaságtudomány doktora, a Közgazdaságtudományi és Vállalkozási Akadémia levelező tagja.

1972-ben végzett az MGIMO-n.

2001-2011 között az orosz külügyminisztérium MGIMO (U) Nemzetközi Monetáris és Hitelkapcsolatok Osztályának vezetője. 1991-1993 között az ENSZ tanácsadója volt (Department of International Economic and szociális problémák). 1993-1996 között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke mellett működő Tanácsadó Testület tagja volt.

1995-2000 között a Környezetmentesítési Beruházások Szervezési Orosz Programjának igazgatóhelyettese (a Világbank projektje környezet). Környezetgazdaságtan, nemzetközi tőkeáramlás, projektfinanszírozás, beruházásmenedzsment szakterületen dolgozó szakember.

Tíz monográfia szerzője, köztük: "Nagyhatalom vagy ökológiai hatalom?" (1991), "Projektfinanszírozás, mint a befektetések megszervezésének új módja a gazdaság reálszektorában" (1999), "Tőkemenekülés Oroszországból" (2002), "Tőkemenekülés Oroszországból: makrogazdasági és monetáris szempontok" (2002) és mások.

2012 januárja óta az Orosz Gazdasági Társaság vezetője. S.F. Sharapova, a REO nyomtatott orgánumának főszerkesztője, az „Our Business” magazin.